9.rész

Sikerült egy kicsit kiszellőztetni a fejemet repülés közben. Este értünk haza, semennyi erőm nem volt már addigra. Szóval bedőltem az ágyba és elaludtam.
Reggel besütöttek az ablakon a nap első ragyogó sugarai. Rásütöttek az arcomra, amin nagy melegséget éreztem. Halványan elmosolyodtam amikor lentről azt hallom, hogy valaki berugja az ajtót. Rögvest felpattantam és lerohantam a lépcsőn kezemben egy bicskával aminek elkopott az éle. Szuper...
- Hazel!-örült meg Fafej.
- Szia Fa, hát te?-tettem el a zsebembe az elkopott bicskámat és néztem az ajtó hűlt helyét.
- Kőfej, Hanga és Asztrid kirándulnak!-mesélte izgatottan.
- Ó!-lepődtem meg-Hogyhogy?
- Hablaty küldte őket, hogy békéljenek meg egymással egy kicsit.
- Értem...-bólogattam miközben elkerekedett a szemem.
- A többiek meg segítenek Johannt megkeresni, mert megint eltévedt!
- Azta! :D -vigyorodtam el-Akkor csak mi maradtunk?
- Aha és arra gondoltam, hogy robbantgathatnánk! :D -ugrott fel.
- Benne vagyok! :) -vigyorogtam-De ne ember legyen a célpont! És csak hordóra!
- Persze tudom, de tudod, hogy ez milyen király lesz?! :D
- Mivel még sosem voltam ilyesmi programon... Igazából gőzöm sincs róla. :-/ És melyik sárkánnyal fogjuk ezt végrehajtani??? :D 
- Lehetne Böffel és Töffel?
- Persze! :) Még úgysem ültem soha Cipzárháton! :D -mosolyodtam el amikor az ajtómból megláttam Pléhpofát aki éppen minket hívott.
- Fafej, Hazel segítsetek!-mondta és elszaladt a birka a keze közül.
- Mi történt Uram?-kérdeztem miközben kifutottunk mind a ketten.
- Néma Sven birkái már megint kiszöktek!-felelte levegőért kapkodva-Tudnátok nekem segíteni annyiban, hogy összeszeditek őket?
-Hogyne Főnök!-vigyorgott Fafej és a kezét a homlokához vágta, mint egy katona.
- Persze, hogy segítünk. :) -helyeseltem én is.
- Rendben akkor itt vannak mára amiket meg kéne csinálnotok.-vett elő egy listát, ami olyan hosszú volt, hogy leért a földig. Mi Fával teljesen lefagytunk.-Én ma ezeket sajnos nem tudom megcsinálni, mert Főnöki megbeszélésre megyek a szomszédos szigetekkel.-mondta miközben átnyújtotta nekem a papírt-Előre is köszönöm!-mosolygott, fütyült egyet és Tornádó már ott is termett.-Estére mire hazaérek legyenek készen!-ordította le az égből és elrepült.
- Oké....-fordultam vissza a papír felé. Jó sok volt...

1. Szedjétek össze a birkákat! 20 darab van belőlük, abból 1 fekete!
2. Fessétek ki az egyik hajó oldalát azzal a mintával, mint a másik hajónak van! (egymás mellett vannak, ugyanúgy nézzenek ki!)
3. Segítsetek Küblinek és Pozdorjának halászni! (100 darab hal kell!)
4. Az erdőben megkeresni 2 Rettenetes Rémet! (kérdezzétek meg Phlegmát! Neki a sárkányai!)
5. Tegyétek ki a zászlókat a megadott helyekre! Egy-egy nagyobb kővel vannak jelölve.
6. Bélhangosnak segítsetek a fegyvereknél!
7. Javítsátok meg a 3 tönkrement pajzsot!
8. Szerezzetek be 1 gyógyhatású növényt! (a égető tulipánt!)
9. Békítsétek ki Gusztávot és Pannát! (összevesztek egy kardon...)
10. Fessetek be 20 hordót a versenyre, a célba dobáshoz!

- Ez nagyon sok!-mondta Fafej.
- Az... Javaslom álljunk neki!-feleltem és összetekertem a papírt, beleraktam a zsebembe.
- Birka!-ordította a fiú és a földre esett, de elkapta a lábát! :O
- 1 megvan a 20-ból!-felelte miközben segítettem neki felállni.
- Sárkánnyal sokkal könnyebb....-néztem a levegőre és fütyültem. Hope azonnal ott termett.
- Kislány akkor szedjünk össze még 19 birkát!-simogattam meg.
Hope: Rendben! :)
- Ilyenkor mond valamit?-kérdezte Fafej.
- Igen. Értem a nyelvüket. :)
- Az klafa....-nézett ránk.
- Gyere! :D -röhögtem fel és tartottam a kezem. Fa felmászott Hopera és elindultunk.
Beértünk az erdőbe. 4 birka legelészett.
- Oké! Fa te  1-et, és én is! Hope te a lábaddal 1-et és a száddal!
Hope: Oksa! :D -vigyorodott el.
- Rendben van! :D
Közelebb repültünk nagyon halkan...  Hope gyorsan elkapta mind a 2-t, én és Fa leestünk és futottunk a birkánk után. Vetődtem egy nagyot, de ELKAPTAM! Fafej is egy jó nagyot esett, de ő is megfogta. Így ment ez az összes többinél. Röpke fél óra alatt meg is voltunk, de úgy, hogy tele voltunk sérülésekkel. Fafejnek elkopott a sisakja, letört belőle egy darab, nekem szétjött a hajam és telement ágakkal és földel.
- Oké mind a 20 birka megvan.-csuktuk be a karám kapuját és mind a ketten a földre rogytunk.
- Mi a következő?-kérdezte Fafej.
- Fessük le a hajót!-mondtam-Az csak nem lehet...
- Ilyen?!-fejeztük be a mondatot mikor odaértünk a kikötőben lévő hajókhoz. Az a hajó ami ki volt festve az úgy nézett ki, hogy azt biztos nem tudjuk mi ketten ilyen szépen kifesteni.
Szereztünk festéket és nekiálltunk. Nem ment valami fényesen, mert a hajó nagyon nagy volt és mi még csak 1 csíkkal lettünk készen... :-/ Ekkor kibukott a vízből egy....... FORRKATLAN!!!! Én írtóra meglepődtem, mert még sosem láttam ilyet élőben! :O Hú, nagyon gyönyörű volt... :O Fafej is hátranézett és lazán elejtette a vödröt amiben a festék volt. Én gyorsan felvettem, mire ő odament a sárkányhoz.
- Szia Forri! :) -köszönt neki vidáman (a körülményekhez képest!).
- Ő Forri?-csodálkoztam.
- Aha! Nem nézed meg közelebbről?
- De szívesen...-mondtam és félénken elindultam.-Szia...-köszöntem.
Forri: Szia ki vagy?
- Hazel vagyok Fafej barátja.
Forri: Nem bántasz?
- Dehogy! :)
Forri: Akkor az én barátom is vagy! :) 
- Rendben! :) -mosolyogtam.
- Akkor nekiállunk?-kérdezte Fa totál festékes pofával, mire én megriadtam.

- Mi az?-röhögött vigyorogva.
- Semmi..-mondtuk egyszerre Forrival.
- Na, tempózzunk!-csapta össze a kezét.
Forri: Ó ez víz?-ment közelebb a festékes vödörhöz.
- NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!!!!!!!!-ordítottuk egyszerre Fafejjel. Forri azért megitta a festéket, de nem ízlett neki, ezért pont úgy ráfújta a hajóra ahogyan festenünk kellett!
- Várjunk.... Ez egy zseniális ötlet!-ugrottam fel.
- Mi?
- Forri megissza a festéket és abban a mintában ráköpi a hajóra, mint ahogyan a másikon rajta van!-magyaráztam.
Mind a ketten belementek a tervbe és ennek híján 15 perc alatt megvoltunk! Megköszöntük a sárkánynak és kértünk tőle még egy szívességet. Most még jobban néztünk ki Fával: + festék!!!! :-/
- Mi a következő?-kérdezte miközben kiértünk a Főtérre Forrival a nyomunkban.
- Segítsünk Küblinek és Pozdorjának halat fogni!-mondtam.
- Oké, mehetünk! :) -mondta Pozdorja a halászhálóval a hátán.
Felszálltunk a hajóra és Forri az összes halat amit annál a résznél talált ahol voltunk belecsalta a hálóba. Ez a feladat is 15 perc alatt lett kész. Ismét megköszöntük a sárkánynak és elbúcsúztunk tőle. Ő egy jó fejest ugrott a vízbe, mi pedig csurom vizek lettünk.
- Klassz....-örültem-Irány az erdő!-fütyültem és Hope ott is termett előttem. Fafej felült mögém és elrepültünk Phlegmához.
- Jaj a drága 2 kicsikém!-siránkozott.
- Hölgyem!-szóltam mire rám figyelt-Gyorsabban tudnánk keresni ha megmondaná Nekünk, hogy néznek ki és milyen névre hallgatnak!-magyaráztam el neki.
- Az egyik a Napi a másik a Toboz névre hallgat.-szipogott.-Mindketten ugyanolyan színűek: kékek.
- Köszönjük amint tudunk jövünk!-köszöntünk el és kimentünk a házból. Elrepültünk az erdőbe ahol Fa és Hope elindult Tobozt keresni, ém meg Napit.
Egyre beljebb mentem az erdőben. Az idő olyan 11 körül járhatott, de én nem ettem reggelit ezért éhes voltam. Megláttam egy almafát, onnan téptem le egyet. Legalábbis azt hittem az volt. Leszedtem a fáról és kiegyenesedett az összebújt kicsi Rettenetes Rém. Nagyon aranyos volt! :')
- Szia. :) -köszöntem neki halkan, mire ő felnyitotta a szemét. Pont olyan  színe volt a szeme és a teste is, mint egy almának. Tündéri volt! Akkora volt, mint a kifejlett mérete.-Mi a neved?-érdeklődtem.
- Nincs nevem.-felelte-De te honnan érted a nyelvünket?
- Nem tudom, de értem amit mondasz. :)
- Nincs véletlenül egy halad?-kérdezte.
- Ott a patak fogok neked egyet!-tettem rá a vállamra és a mellettünk levő patakból fogtam neki egy halat. Ő gyorsan megette és odabújt  hozzám.
- Legyen a neved.... Alma. :)
Alma: Rendben. :) Neked mi a neved?
- Hazel.
Alma: Szép név! :)
- Köszi! :) Nincs kedved majd velem jönni?
Alma: De van! ;) Te vagy az új gazdám!
- :) Majd megismerheted Hopeot! 
Alma: Már várom! *-* Barátságos?
- Igen, a sárkányokkal. Az idegeneket még szoknia kell.
Alma: Oké. ^-^
- Hé, amúgy, tudnál segíteni?
Alma: Miben?
- Egy Rettenetes Rémet keresek!: kék színű, Napinak hívják...
Alma: Ó, tudom hol van!-lerepült a vállamról és előre fele kezdett szállni. Én futottam utána, mire egy odúban megtaláltuk az alvó Napit. Megfogtam és a megbeszélt helyen, vagyis, a Főtérre, siettünk. Fa és Hope már előbb ott voltak és Phlegma kezében volt az alvó Toboz. Én is a kezébe adtam neki Napit, ő megköszönte és bement.
Bemutattam nekik Almát, Hope rögtön megkedvelte és nagyon jó barátok lettek. :)
- A következő feladat az, hogy..... Tegyük ki a zászlókat?-néztem fel kérdőn a papírból, mire Fa a kezében odahozta a zászlókat. Felültünk Hope hátára és helyszínről helyszínre repkedve, de elhelyeztük a zászlókat. Fa 6-szor én 4-szer estem bele a vízbe, mert belelöktük egymást. XD Ez a feladat (a vízbe-lökésnek köszönhetően) 45 percet vett igénybe. Akkor volt az idő pont dél. Ezt onnan tudtuk, mert az egyik vikingfeleség kiorditott a férjének: DÉL VAN!!!!!! EBÉD!!!!!!!!!!!
Fafej kivette a kezemből a papírt és elmondta a következő feladatot.
- Bélhangosnak segítsünk a fegyvereknél!-mondta gonoszan röhögve.
- Mi az?-néztem rá furán.
- Semmi..... :D -röhögött. Elsétáltunk a műhelybe ahol Bélhangos már várt minket.
- Nos, üdv a műhelyben! :) -mosolygott rám, mert elmagyarázta, hogy itt miket is csinálnak pontosan.  Elmondta, hogy mit kell tennünk: kardot kell élezni.
Ez végül is gyorsan ment! 10 perc alatt letudtunk 10 kardot, csak az volt a gond, hogy majd megsültünk. A 35 fokhoz ami kint volt ahhoz még jött vagy 10 fok ami a tűzből jött. Mind a kettőnkből pergett le a víz. Ezzel a feladattal megvoltunk. 
- Jöhetnek a tönkrement pajzsok!-mondta Bélhangos és ledobta őket elénk a műhelyben lévő asztalra.
- Ez komoly?-nézett rá fáradtan Fa.
- Vizet...-lihegtem.
- Majd kaptok vizet ha ezt befejeztétek!-lépett előre, hogy előszedje az új vasdarabokat.-Cseréljétek ki bennük a szögeket és fessétek le őket egy Hibbanti címerrel!-rakta le elénk a piros és a fehér festéket és 2 ecsetet.-Az alapszíne legyen piros a címer pedig fehér. A szélén a vasakat is cseréljétek le.-mondta és kiment ebédelni.
- Klassz....-mondtam és majdnem összeestem a fáradtságtól. Sajgott mindenem.
- Ja. Pedig én robbantgatni akartam!-vágott unott pofát Fa.
- Én is... De azért ez se rossz buli! :D
- Igaz... :D
- Akkor siessünk és menjünk ki egy hajóra és hadd robbantgassunk!
- Oké!
- ALMA!!!!!!!!!!!-ordítottam fel. Ott is volt a kis barátom. :) -Segíts!-mutattam a pajzsokra.
Alma: Még szép, hogy segítek! :)
Neki is álltunk. Én kiszedtem a szögeket a pajzsokból és a szélükből a vast. Alma meggyújtotta a tüzet, és kezdődhetett a nagyon meleg meló. Fafej készítette az új szögeket a tűz felett, aztán behelyezte őket a pajzsba. Amíg mi ketten a külső vasburkolatukat csináltuk, Alma lefestette őket. Amikor mi kész lettünk felkalapáltuk rá, és eltüntettük magunk után a szemetet is. Bélhangos épp akkor lépett be a műhelybe.
- Hű, de jót ebédeltem!-újságolta boldog pofával, de mikor belépett, totál lefagyott.-Kész lettetek?!-ámult el.
- Igen.-mondtam ki nagy nehezen levegőért kapkodva. Ömlött rólam a víz, festékes voltam, fájtak a testrészeim, szakadt volt a nadrágom, a hajamban még mindig volt pár darab levél, de legalább sikerült egy kontyba összefognom. Fafej se volt már helyzetbe: úgy néztünk ki, mint 2 idióta.
- Akkor mehettek! Nálam végeztetek!-tartotta az egyetlen kezét pacsira Bélhangos. Mi adtunk neki egy-egy pacsit és kiviharzottunk a már 37 fokba.
- Komolyan?! Még melegebb lett?!-akadt ki Fa.
- Igen, de csak 2 fokkal!-állapítottam meg Alma bőrén.
- Ezt meg honnan tudod?-nézett rám furán.
- Majd egyszer megtanítom! Mi a következő feladat?
- Szerezni kell egy Égető Tulipánt!
- Honnan?
- Ja, persze tudom! Az erdőben van 3 példány! Az egyikre egy Fürge Fullánk vigyáz, a másikra egy Dörgődob. Az utolsó pedig a tengeren van az egyik sziklán.-fogta az állát Fafej, de mire befejezte a mondatot én már Hopeon ültem, vállamon Almával és mind úgy néztünk rá, mint akik várnák, hogy induljunk már el. :D Gyorsan felült mögém és elnavigált minket arra a sziklára. Ott volt, Alma lerepült érte, és a szájában felhozta. Ezt a növényt leadtuk Gothinak. Én és Alma gyorsan még elrohantunk Bélhangos műhelyébe és barkácsoltunk egy kardot. Utána mentünk kibékíteni Gusztávot és Pannát.
- Hé, srácok min veszekedtek?-kérdeztem.
- A kardon!-válaszolta Gusztáv miközben ordibáltak egymással.
- ÁLLJ!-ordítottam fel-Figyeljetek..-vettem elő a másik kardot, amit odanyújtottam Pannának- Most már jobb? :) Mind kettőtöknek van sajátja! :) -egymásra néztek és mosolyogva elkezdtek kardozni.  Panna aztán elővette a kis plüssét és kiültek a Főtérre.

- Oké mi az utolsó?-néztem Fafejre boldogan.
-....
- Elvitte a jak a nyelved? Hahó?
- 20 hordó és festék....
- Na, ne....-csaptam a homlokomra.
Odagurítottunk az arénába 20 hordót és 2 kupacba raktuk őket. Fa festett 10-et és én is.
- Már megint piros és fehér...-mondtam mire véletlenül amikor töröltem le az izzadságcseppeket a homlokomról összekentem festékkel. Fafej elkezdett röhögni, mint az idióta, mire ráesett egy hordóra, ami összetört. Itt átvettem tőle a röhögést. Betolt még egy hordót és tovább festettünk. Délután 5-re végeztünk is mindennel.
Úgy mentünk ki a Főtérre, mint 2 élőhalott. Hülyén néztünk ki és nagyon kifáradtunk. A srácok épp abban a pillanatban szálltak le Pléhpofával együtt.
- Veletek meg mi történt?-kérdezte Hablaty. Válaszra akartam nyitni a számat, de annyira fáradtak voltunk Fával, hogy ott helyben összeestünk. Mindenki Pléhpofára nézett szúrós szemekkel.
- Mi az? Csak kaptak egy kis feladatot...-mondta a Főnök.
- Kicsit?!-nézte meg Asztrid és Kő a listát.
Mi ketten nagy nehezen felálltunk a földről. Mindenki minket nézett, hogy milyen bénák vagyunk és, hogy nézünk ki.
- Mi az?!-ordítottuk egyszerre a többiek felé.
- Semmi....-mondták kórusban.
- Én most hazamegyek a tengerbe beleugrani.-mondtam és Hopeal elindultam.
- Én pedig a tengerbe beleugrok Hazelel.-vigyorogta Fa. Hope a tenger felé vitt minket.
- Ezek nem normálisak.-lépett Asztrid mellé Cody, akivel közben összetalálkozott a tekintetünk.
- Pont az bennük a jó.-tette Cody vállára a kezét Kőfej.
Átkaroltam Fa vállát, ő is az enyémet és beugrottunk. Csobbantunk egy óriási nagyot, de legalább lejött rólunk a festék, a faágak a hajunkból és a por. Kivánszorogtunk a partra vissza a többiekhez, akik röhögtek.
- Ez nem volt semmi! :D -verte a vállamat Takonypóc.
- Nem bizony. ;) -társult Halvér is a vállveréshez.
- Szerintem öltözz át. :) -mondta Cody.
- És a vállveregetés?-kérdeztem röhögve. Ő odahajolt hozzám, adott egy puszit és rárakta a kezét a vállamra.
- Öltözz át. ;) -kacsintott.
- Át is fogok! :) -mondtam és elindultam futva hazafelé. Otthon gyorsan lezuhanyoztam, megszárítottam a hajamat és összefogtam egy copfba. Raktam bele egy hajráfot. Felvettem egy cicanadrágot és rá egy szoknyát. Meg egy rövidujjú pólót és visszafutottam. A többiek ott beszélgettek én meg pont befutottam.
- Hali!-léptem Cody mellé.-Mit fogunk csinálni?-kérdeztük egyszerre Fával.
- Hogy mi?!-akadtak ki a többiek.
- Ti úgy látom jól összeszoktatok. :) -ült le Hablaty a földre-Nos akkor most mesélje el mindenki, hogy ki kit csinált.
- A miénket már tudjátok!-röhögtünk össze Fával és előadtuk a titkos pacsinkat.
- Ú, ez tök.... Nyomi.-szólt be Hanga.
- Csináld meg Te!-pofázott vissza Fafej. Összefejeltünk és megint egy nagyot röhögtünk. Cody nagyon furán nézett rám... Na mindegy.
- Szóval mi voltunk kirándulni ami nem is volt olyan rossz....-feszegette Hanga a képzeletbeli szalagot.
- Nem volt olyan rossz?! Belelöktél a tengerbe!-fakadt ki Asztrid.
- Aha, tök jó volt :D!-kontrázott Kő.
- Mi megkerestük Johannt.-mesélte Cody.
- Aki annyit mesélt, hogy majdnem elaludtunk!-élte bele magát a sztoriba Halvér.
Még elbeszélgettünk egy darabig. Amikor már késő volt elindultam haza.
- Várj elkísérlek!-szólt utánam Cody.
- Oké.-válaszoltam. Megfogtuk egymás kezét és elindultunk. Hazakísért én pedig hulla fáradtan bedőltem az ágyamba.